Sziasztok! Tudom elég sok késéssel, de az év első napján meghoztam a 12.részt, ami bár nem lett olyan hosszú, azért remélem, hogy tetszeni fog!:)
Pszichopata
Vagy egy percen keresztül
pislogtam némán a sötét hajú fiúra, majd egy nagyon „értelmes” kérdést tettem
fel.
- Mi van?
- Jól hallottad! Csak egy csókról
van szó! – vigyorodott el gúnyosan.
- Nem kérünk a kis játékaidból
Alden! Gyere Maddy, menjünk! – fogta meg a kezemet Dave, de Alden még utánunk
szólt.
- Csak nehogy rájöjjön a kis
titkodra Shaw! Csak nehogy rájöjjön… – röhögött fel a srác, de Dave nem igazán
törődött vele.
- Milyen titokról beszélt? –
kérdeztem a kezemet fogó fiútól.
- Semmi, mindegy. Nem érdekes… -
rám se nézett miközben beszélt, hanem valami mást vagy valakit követett a
tekintetével. Mikor ugyanarra a pontra néztem, mind David, megakadt a szemem… a
Vezetőn. Szóval követjük. De miért?
- Dave – szólaltam meg egy kis
idő után, mikor már áthaladtunk egy csomó – számomra ismeretlen – szobán.
- Igen? – nézett rám egy
pillanatra a srác.
- Hol vagyunk? Vagy hová megyünk?
– kezdtem el suttogni, nehogy észrevegye a Vezető, hogy követjük.
- Őszintén? Fogalmam sincs.