Chapter 03 - First look

Első látás

Reggel arra ébredtem, hogy valaki belerúgott a hasamba. A legnagyobb valószínűséggel Grace volt az. Csodálatos!Megint rosszat álmodik. Megnéztem az órát ami 6:43-at mutatott. Fáradt fejjel kikászálódtam az ágyból és a mosdóba mentem. Megmostam az arcom, majd visszamentem a szobába. Grace keresztben feküdt az ágyon és a lábai lelógtak, ez a látvány fogadott. Az ágy felé mentem, de aztán véletlenül belerúgtam az író asztalába.
- Ezt nem hiszem el! - fájlaltam a lábamat.
- Mmm...Mi az? - hallotam barátnőm rekedtes hangját.
- Jaj! Bocsi Grace! Felébresztettelek?
- Aha. De mindegy!Hány óra? - kérdezte.
- Tíz perc múlva lesz hét óra.
- Ohh. Akkor mindjárt itt lesznek Lisáék! - vigyorgott.
- Miért mikor jönnek?
- Háromnegyed nyolckor száll le a gép, úgyhogy körülbelül fél kilenc körül.
- Ááá. Értem!Akkor öltözzünk fel! - javasoltam. Én a fekete, koptatott csőnadrágomat és félvállas, LOL feliratú pólómat vettem fel, ugyanis ezt raktam bele a táskámba. Grace fekete farmert és egy kapucnis, könyékig érő pulcsit választott mai viseletének. Lementünk a konyhába és megreggeliztünk. Grace jól mondta,ugyanis épp a tévében ment valami idegbeteg sorozat, amikor csöngettek.
- NYITOM! - kiabált barátnőm, majd odament az ajtóhoz, kinyitotta és amint meglátta nővérét, a nyakába ugrott.
- Mi újság húgi? - kérdezte Lisa mosolyogva.
- Semmi! Jason?
- Behozza a cuccokat.
- Ja...Okés! - Lisa odajött hozzám is és megölelt.
- Rég láttalak Maddy! - mosolyodott el.
- Én is téged Lis! De mesélj csak, mi újság New Yorkban? - ültünk le mind hárman a kanapéra.
- Hát...Ami azt illeti Will talált egy jól megfizetett munkát, úgyhogy most minden rendben! - mosolyodott el óvatosan.
- Nem tetszik ez nekem! - szólalt meg Grace.
- Ömm...
- Mit nem mondasz el Lis?
- Majd megtudod! - borzolta össze húga haját. Aztán hirtelen barátnőm felpattant, mivel Jass hátulról megijesztette.
- Jass! Te normális vagy? - kérdezte sokkoltan Grace.
- Mi az? Nem is hiányoztam? - biggyesztette le ajkait Lis barátja.
- De! - ölelte meg a szőkeség. Miután barátnőm rendbe szedte magát, Lisáék elkezdtek mesélni New Yorkról. Egy csomó mindent tudtam meg. Közben bejött a két testvér anyukája.
- Sziasztok! De rég láttalak titeket! - ölelte meg Liséket. - Többször is hívhatnál!-szólt rá mosolyogva idősebbik lányára.
- Amint tudlak hívlak, csak hát most elég sok minden történt! - sóhajtott fel.
- Na meséljetek! - nézett rájuk kíváncsian Mrs.Peterson. Mire a nő ezt kimondta, a férje toppant be.
- Jó napot Mr.Peterson! - köszöntünk egyszerre Jasonnel.
- Szia apa! - ölelte meg Lis a férfit.
- Sziasztok! Rendben megérkeztetek?
- Mint látja, igen! - adott választ Jass.
- Na...De...Akkor meséljetek csak! - szólt közbe jól nevelt barátnőm, Grace.
- Hát...Az úgy volt... - kezdte el Lis. - Hogy...Jass megkérte a kezem! - erre a mondatra két nő és két majdnem nő elkezdett egyszerre sikongatni.


Hétfő van, azaz első hét a suliban. Mostantól végzősök lettünk, bár nem olyan felemelő érzés, mivel ez az utolsó közös évünk az osztálytársaimmal. Beléptünk Graceel a suliba és elindultunk a termünk felé. Barátnőm egyből Zack felé futott, aki megpörgette a levegőben(???).
- Úgy hiányoztál! - mondta a fiúnak Grace. Majd ott mindenki előtt elkezdtek csókolózni.
- Na jó, ebből elég lesz! - szólt közbe Ron, az egyik osztálytársunk. - Tiszteletet a szingliknek! - ezzel sokan egyetértettek amúgy. Mondjuk Grace barátnőméknek hamar szét kellett válniuk és nem csak a többiek miatt, hanem mert bejött a Rettegett Gonosz. Öhm, nem ez a neve a tanárnőnek, de a háta mögött mindenki így nevezi.
- Mindenki üljön le! - lépett be az ajtón felszegett állal.
- Jó reggelt Mrs.Clark! - köszönte kórusban az osztály. Hozzáteszem, hogy mindenki úgy ült le a helyére, mint akinek most jelentették be, hogy kínvallatása lesz.
- Jó reggelt diákok! Ma kivételesen nem fogunk tanulni! - nem, nem mer senki se ujjongani, meg ilyenek, mert szinte sejti mindenki, hogy ez egy csapda. És igen! Már első nap a suliban az első órán tanítana a tanárnő. - Más reakciót vártam, de mindegy! Szóval! Az idén jön egy új osztálytársatok, akit David Shawnak hívnak. Egy évvel idősebb nálatok, mivel az előző évben megbukott és kirúgták abból az intézetből ahova járt. Ide is csak azért vettük fel, mivel az apja szép összeggel támogatja iskolánkat. Mr.Shaw  kérem fáradjon be! - fordult az ajtó felé a tanárnő, amikor is bejött...David. Jó magas körülbelül 190 centiméter magas, szőkés barna hajú, ha jól láttam zöldes-kékes szemű srác. Fekete pólót és fekete háromnegyedes nadrágot viselt. És a mosolya...miket beszélek! Gyorsan megráztam a fejem.
- ...Szóval ez lennék én! - jaj! Talán túl sokáig gondolkoztam.
- Köszönjük, hogy megosztotta velünk ezt az...izgalmas történetet Mr.Shaw! Most pedig üljön le!
- Melyik az én helyem? - kérdezte körülnézve.Most az van, hogy három üres hely van. Az egyik Amber és Logan közt, a másik James mellett az első sorban, a harmadik pedig...mellettem.



- Mondjuk odaülhetnél Miss.Blake mellé! - mutatott a tanárnő a mellettem lévő helyre.
- Rendben! - indult el a srác. Egyre közelebb és közelebb jött. Mikor elhaladt mellettem, közelebbről is megtekinthettem a csillogó szempárt, amivel rám kacsintott. Olyan szépek a szemei! Hogy én milyen balfék vagyok!Mire észbe kaptam, egy cetlit pillantottam meg az asztalomon. Grace írt.:

G: Tök helyes a pasi!Miért nem próbálkozol?

M: Figyi, ne játszd már a kerítő nőt!

G: De mér'?Szerinted nem helyes?

M: Jó oké. Tényleg helyes!De hadjál már!!!

G: Tudtam!Tudtam, hogy tetszik neked! 

M: Nem tetszik csak azt mondtam, hogy jól néz ki...

- Valami probléma van Blake kisasszony? - nézett rám a banya gúnyosan mosolyogva.
- Nem Mrs.Clark! Az égvilágon...minden...rendben!
- Csak a szerelmi életével nincs! - dünnyögte mellettem Grace. Legnagyobb szerencsétlenségére, én is meghallottam.
Ebéd szünetben a szokásos helyünkre ültünk le. 
- Beszélhetnénk Zack? - hallottam a hátam mögül...David hangját.
- Ja. - válaszolt vissza a kérdezett személy.
- Várj. Várj. Várj. Ti ismeritek egymást? - kérdezte barátnőm a srácoktól.
- Aha. Még általánosban egy osztályba jártunk. - mondta Zack. - És egyszer-kétszer találkozgattunk nyáron.
- Aham. Értem! - tűnődött el valamin a lány.
- Amúgy ő itt a barátnőm Grace. - mutatta be a mellettem ülő szőkeséget Zack. - Ő pedig Maddy. Az egyetlen normális lány barátom és egyben Grace legjobb barátnője.
- Szóval engem mindenkinek így mutatsz be? - kérdeztem mosolyogva.
- Nem. De előtted meg kell adni a tiszteletet!
- Ajj, de szemét vagy! - röhögtem el magam.
- Nem vagyok szemét! Csak jóképű! - vigyorgott önelégülten.
- Jóképű mi? - dünnyögtem.
- Na jó csajok, akkor majd jövök! - adott puszit Grace homlokára, majd elindultak. Mikor a srácok nem voltak a látó terünkben, Grace felém fordult.
- Na? - húzta fel a fél szemöldökét.
- Mi na? - kérdeztem értetlenül.
- Most közelebbről is megnézhetted Davet. Tetszik?
- Jaj Grace. Egy srácba nem a külsője miatt fogok beleszeretni. Amúgy is. Mi van ha van barátnője? Amúgy sem beszéltem még vele. Meg mi van ha nem tetszem neki? És ha van egy haldokló barátnője? Úristen!... - még körülbelül vagy öt percen át kezdtem el újabb és újabb ,,Mi van ha" kérdést, amikor is végre visszajöttek a fiúk.Nekem elcsuklott a hangom, Grace pedig felállt.
-Végre, hogy befejezted Maddy! - sóhajtott fel.
- Miért miről beszéltetek? - kíváncsiskodott Zack.
- Semmiről! - vágtuk rá egyszerre barátnőmmel. 
- Oké...-nézett ránk furcsán - Suli után elmehetnénk valahova!
- Hova? - kérdezte Grace. 
- Majd meglátjátok! - vigyorogtak össze. Mármint Zack és Dave.
- Hogy érted, hogy meglátjátok? Én nem megyek sehova! - szóltam közbe.
- Dehogynem! - kacsintott rám Dave. Na jó!Az már valami, hogy tökre elpirultam, a pulzusom az egekbe szökött és a fülemben dobog a szívem? Basszus!
- Khm... - ez nekem enyhén ciki volt, szóval szerencsére Grace beleszólt. - Rendben!Én csak akkor megyek, ha Madds is. - jelentette ki.
- Na ne már!Én nem megyek sehova!Dolgom van! - szép kis mocskos dolog a hazugság...
- Aha, persze! Max otthon gitározol és fagyit eszel, közben pedig azon töprengsz, hogy hogyan rázhatnád le Haroldot. Az öcséid megint tönkretesznek valamit, aztán az apád elkezd velük ordítozni. Azt hiszem, hogy semmi dolgod nincs!Jól mondom? - ajj, Grace túl jól ismer.
- Rendben! Meggyőztél! Végül is nem árt egy kis kimozdulás!Nem?
- Akkor suli után! - adott egy puszit a szájára barátnőmnek Zack. Mivel becsengettek, ezért mennünk kellett töri órára. Közben azon töprengtem, hogy hova mehettek a fiúk, holott nekik is törijük lenne. Na mindegy!
- Üdvözlöm a kedves 12/d-t! - lépett be Mr.Hemmings az ajtón. - Kezdjük is azzal, hogy kinek, hogyan telt a nyara! - mosolyodott el. Ezért szeretjük mi Mr.Hemmingst, mert ő az a jó fej tanár. Még csak 30 éves és jól is néz ki, csak a könyvtáros stílust képviseli. De azon kívül olvadoznak érte a csajok!
- Jó napot Mr.Hemmings! Hogy tetszik ma lenni? - nyávogta az osztály legidegesítőbb csitrije Ashley. Azért ül mindig előre, hogy közelebb lehessen a töri tanárhoz és, hogy...khm...mutogassa az adottságát.
- Köszönöm Ashley! Igazán jól vagyok, de később lehetőleg ne támadj le a tanáriban! - Ashleynek csillogtak a szemei, ahogy a tanárra nézett. Sokan vannak, akik azt találgatják, hogy vajon lefeküdt-e már a töri tanárral. Nos, nem! De egyszer láttam, amint Ashley megcsókolta a tanárt. Hogy Mr.Hemmings viszonozta-e azt nem tudom, de mindenesetre elég fura látvány volt.
Vége a mai napnak!Ugyan is kicsöngettek az utolsó óráról is. Grace kézen fogott és úgy mentünk le az aulába, ahol már ott várt Zack és Dave.
- Mehetünk? - kérdezte Zack.
-Igen! 

2 megjegyzés:

  1. Sziaa:)Fu..mit is mondjak...egyszeruen remekul irsz!!mar most imadom ezt a blogot:)van tehetseged hozza:)Gratulalok:*remelem mihamarabb jon a kovetkezo resz,nagyon izgi:*
    puszi:*

    VálaszTörlés
  2. Hopp egy kommentelő:) Köszönöm kedves névtelen, nagyon örülök, hogy valakinek tetszik a firkálmányom!:D Remélem továbbra is látogatni fogod!:)A következő rész valószínűleg hétvégén kint lesz, de nem ígérek semmit....

    VálaszTörlés