Elrabolva
„Üdv a klubban!” Ezt, hogy
érthette? Már
éppen nyitottam volna a szám, hogy megkérdezzem, de inkább becsuktam. Dave
felállt és rám nézett.
-
Gondolom, most azon gondolkodsz, hogy ezt pontosan hogyan is érthettem. – Ez a
fejembe lát vagy mi? – Majd úgyis rájössz!
- Nem! –
újból megjelent arcán az a pimasz vigyor.
-
Legalább azt áruld el, hogy miért hoztál ide! – mutattam körbe jobb kezemmel.
- Ez a hely nyújtja számodra a biztonságot! Én csak az utasításokat végzem!
- Miféle utasításokat? – összeráncolt homlokkal néztem rá.
- Túl sok a kérdés… - húzta kínos mosolyra ajkait.
- Inkább túl sok a rejtély! – egészítettem ki. – Apámnak dolgozol, vagy mi?
- Ez a hely nyújtja számodra a biztonságot! Én csak az utasításokat végzem!
- Miféle utasításokat? – összeráncolt homlokkal néztem rá.
- Túl sok a kérdés… - húzta kínos mosolyra ajkait.
- Inkább túl sok a rejtély! – egészítettem ki. – Apámnak dolgozol, vagy mi?
- Éppen
ellenkezőleg!