Különkiadás (1 éves múlt a blog)

Sziasztok! Nos, meg is írtam a különkiadást, ami mondjuk nem lett valami hosszú, de azért egy-két érdekesség van benne, szóval érdemes lenne elolvasni!;) A 14.részről ne is kérdezzetek, ugyanis semmi ihletem nincs! Próbálok agyalni valami izgalmasabb fejezeten, de egyelőre még nem találtam ki semmit:/ 
Továbbá köszönöm a 12 feliratkozót, a 11000+ megtekintést és a 45 kommentet! Aranyosak vagytok!:)

Ééés még annyi lenne, hogy már elkezdtem gondolkodni egy új történeten, ami nem lenne olyan rövid, de nem is olyan hosszú! A Szavak Mesterét egyébként két évadosra tervezem, bár egyelőre még az első évad is nehezen íródik meg, de próbálok rendszeresebbé válni! Szóval a kérdésem a következő lenne:

Ki lenne vevő egy új történetre, ami mondjuk még nem mostanában fog megvalósulni, de a nyár folyamán kerítek rá időt!?

~Író szemszöge~

Dave csendben üldögélt egymagában, mostanra már teljes öltözetben és az előbbi szituáción jártak a gondolatai. Maddy arckifejezése, amint meglátta a fiút teljesen meztelenül az… egészen nagy vágyat keltett Davidben. Nem szabadott volna, de eléggé megkedvelte a lányt, viszont örök hűséget fogadott,
hogy soha többé nem lesz szerelmes. De ha mégis, akkor inkább távol tartotta magától a lányt, mert tudta magáról, hogy egy szörnyeteggé vált. Igaz, hogy nem mutatta ki, de sajnos volt egy olyan énje, ami nem túl biztonságos emberekre nézve. Persze a rossz oldala nem egyről a kettőre jött elő. A fiú ugyanis egész életében egy szerethető srác volt, csak sajnos átesett egy rossz korszakon, amikor is nagyon megváltozott. Maddynek próbálja a szerethető énjét mutatni, de sokszor megtörténik, hogy kifordul önmagából.

OFF bejegyzés - Díj#3

Először is szeretném megköszönni a díjat Thea Quinceynek!:)
(Egyébként a díjat még pár hónapja kaptam, csak még nem igazán álltam neki a kitöltésének.)

Szabályok:

♦ Köszönd meg a díjat, és tedd ki, akitől kaptad!

♦ Olvasd el annak a blogját, akitől a díjat kaptad!

♦ Írj 12 dolgot az illető blogjáról!

♦ Írj 12 dolgot a saját blogodról!

♦ Válaszolj 12 kérdésre!

♦ Tegyél fel 12 kérdést!

♦ Kommentelj annak a blogján egy bejegyzéshez, akitől kaptad, hisz mindenkinek jól esik a visszajelzés. Ez lehet kritika, vélemény; a lényeg, hogy építő jellegű legyen. (Ha a díj bejegyzés alá kommentelsz, az nem számít, ;) )

♦ Cseréljetek linket!

♦ Küldd tovább 12 embernek!

♦ Tedd ki a plecsnit jól látható helyre, úgy, hogy az én blogomra vezessen!

Chapter 13 - Mom?

Sziasztok! Hát igen... jó pár hónap késéssel, de a 13.rész is megjött! Aki esetleg nem olvasta el az előző bejegyzést amit írtam, annak közölném, hogy a blog 1 éves szülinapja alkalmából készülőben van egy különleges fejezet (kinek mi). A következő rész már csak nyári szünetben lesz kész, de azért remélem nem hagytok cserben a sok kihagyás után sem! Jó olvasást!:)

 Anya?

Minden csak úgy öt perc leforgása alatt történt. Az egyik pillanatban még Frank csókolgatott, a másikban pedig már Aron ütötte a férfit megállás nélkül. A tőr, ami a kezében volt, egyébként valahova elkeveredett a nagy verekedés közben. Én csak üres tekintettel néztem végig a jelenetet tekintve, hogy óriás mennyiségű drog került a szervezetembe. Aron egy utolsó balossal ki is ütötte elrabolónkat, majd odajött hozzám, és felkapott.

- Most szépen megpróbálunk kijutni! – kezdett el rohanni, én pedig átkaroltam a nyakát.

- Tudom, hogy merre van a kijárat, Aron! – suttogtam alig hallhatóan. A héten talán ezek voltak az első szavaim.

- És merre?

- Látod a táblákat a falon? – Aron bólintott. – Ha végig a sast követed, akkor el fogunk jutni a kijárathoz!

- A sast. Értettem! – A fiú követte az általam emlegetett sas szimbólumos táblákat, és el is jutottunk a kijárathoz. És hogy ezt honnan tudtam?

Kis helyzetjelentés

Sziasztok! Mint tudjátok kissé elvagyok maradva a részekkel és a 13.-at sem tudom, hogy mikor tudom befejezni, mivel néhány hete elromlott a gépem szóval szervizben volt, így nem tudtam legépelni semmit. Most már tényleg megpróbálok igyekezni, de lehet, hogy csak nyáron tudom hozni a részeket, addig talán többet is megtudok írni egyszerre, így nem kell rájuk hónapokat várni. Szóval ha minden igaz, május vagy június környékén hozom a 13.részt, vagy talán addig fel is teszem, mindenesetre a többit majd csak nyári szünetben teszem fel. Viszont Wattpadra mostantól két hetente jönnek a részek.

Továbbá...
A blog 2016. március 3.-án lett egy éves, és ennek örömére, majd hozni fogok egy különkiadást, amint lesz időm megírni. És így a végére bocsánatot szeretnék kérni a sok késésért, de duli időben nem egyszerű, főleg, hogy még csak most lett újra jó a laptopom!

OFF bejegyzés - Wattpad

Nos, sziasztok! Mééég mindig nem fejeztem be a kövi részt, szóval a héten nem hiszem, hogy feltudom tenni... Viszont! Madison és Dave története, ezentúl elérhető Wattpadon is! Az első részt már fel is töltöttem szóval ha valakit esetleg érdekel, akkor íme a link: A Szavak Mestere (Wattpad)
Igazából vannak olyanok, akik Wattpadon jobban szeretnek olvasni, így gondoltam, hogy megpróbálkozom én is az oldallal.
Ami a 13. részt illeti, nos... készülőben van, ami annyit tesz, hogy a felét már sikerült megírnom, de a másik feléhez még kéne egy kis ihlet.

Chapter 12 - A psychopath

Sziasztok! Tudom elég sok késéssel, de az év első napján meghoztam a 12.részt, ami bár nem lett olyan hosszú, azért remélem, hogy tetszeni fog!:)

Pszichopata

Vagy egy percen keresztül pislogtam némán a sötét hajú fiúra, majd egy nagyon „értelmes” kérdést tettem fel.

- Mi van?

- Jól hallottad! Csak egy csókról van szó! – vigyorodott el gúnyosan.

- Nem kérünk a kis játékaidból Alden! Gyere Maddy, menjünk! – fogta meg a kezemet Dave, de Alden még utánunk szólt.

- Csak nehogy rájöjjön a kis titkodra Shaw! Csak nehogy rájöjjön… – röhögött fel a srác, de Dave nem igazán törődött vele.

- Milyen titokról beszélt? – kérdeztem a kezemet fogó fiútól.

- Semmi, mindegy. Nem érdekes… - rám se nézett miközben beszélt, hanem valami mást vagy valakit követett a tekintetével. Mikor ugyanarra a pontra néztem, mind David, megakadt a szemem… a Vezetőn. Szóval követjük. De miért?

- Dave – szólaltam meg egy kis idő után, mikor már áthaladtunk egy csomó – számomra ismeretlen – szobán.

- Igen? – nézett rám egy pillanatra a srác.

- Hol vagyunk? Vagy hová megyünk? – kezdtem el suttogni, nehogy észrevegye a Vezető, hogy követjük.

- Őszintén? Fogalmam sincs.

Chapter 11 - Who is Frank?

Hát, sziasztok! Igen, tudom megint késtem, de egyszerűen se energiám, se időm nem volt megírni a részt. Ez most egy kicsit gagyi lett, de azért remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket!:) Ja, és gondolom észrevettétek, hogy megújult a blog designja, amit Frannak köszönhetünk!!!:*

Ki az a Frank?

~Madison~

Az épületben lévő emberek tapsa hallatszódott, amit nekem szántak. Hogy miért tört ki mindenki üdvrivalgásban? Erre egész egyszerűen az a válasz, hogy a Kormányzó azt találta ki, hogy majd én fogom megölni a Szavak Mesterét. Egy hang se jött ki a torkomon és csak bámultam kidülledt szemekkel, a büszkén végig mérő férfira.

- Hogy… én? – kérdeztem csodálkozva és egy kicsit rémülten. Dave említette, hogy csak én állíthatom meg a Szavak Mesterét, de hogy megöljem? Mondjuk a „megállítani” az legtöbbször a „megölnit” jelenti, csak akkor ebbe még nem gondoltam bele. Egy nagyon erős emberről beszélünk és én… hát a szerencsétlen kategóriába tartozom. Az még oké, hogy szerencsétlenkedésem ellenére jól harcolok, - ez kicsit nagyképűen hangzott - de egy ilyen veszélyes ember megölése? Engem el is felejthetnek!

- Igen, te! Ki más? – nevetett fel a Kormányzó.

OFF bejegyzés - Díj#2

Sziasztok! Nem, még mindig nem egy új részt hoztam! Sajnálom, de még nem végeztem vele!:/ Éééés... a blog megkapta a második díját!!!:)

 Második díjamat köszönöm szépen Kate Avengers-nek!:)

(Viszont ez az első Liebster Award díjam^^)

 Szabályok:

1. Írd le, hogy kitől kaptad. ✓
2. Írj magadról 10 dolgot.✓
3. Válaszolj 10 kérdésre. ✓
4. Tegyél fel 10 kérdést. ✓
5. Küld tovább (10) 5 embernek. ✓